2016. december 31., szombat

Amy Ewing: Az Ékkő (The Jewel #1)

Sziasztok!

Még az év végi bejegyzés előtt szerettem volna ezt a könyvet elolvasni és megírni róla a véleményem. Nagyon nem találtuk meg a közös hangot ezzel a történettel, de inkább a karakterek miatt.




~○~ Fülszöveg ~○~

Képzelj el egy olyan világot, ahol már a születésed pillanatában el van rendelve a sorsod! Ha szerencsés vagy, az Ékkőbe születsz, ahol királyok és hercegek élnek hatalmas fényűzésben. Ha nem vagy a sors kegyeltje, a Lápon, a legszegényebb negyedben tengetheted mindennapjaidat. És bár van kiút a nyomorból, de nagy áldozatokkal jár. 
Violet Lasting a Lápon született és nevelkedett. Egy nap kiderül, hogy genetikailag alkalmas rá, hogy kihordja a királyi család utódját, így esélye nyílik egy új életre. A Tó Hercegnője aukción vásárolja meg őt azért, hogy a Violet hozza világra leendő gyermekét. A lány ezzel belecsöppen az Ékkő világába, de hamarosan meg kell tapasztalnia a csillogó felszín alatt rejtőző sötét igazságot: a kegyetlenség és az intrika a mindennapok része. Amikor azonban egy tiltott szerelem mindent megváltoztat, Violet belekapaszkodik egy jobb élet reményébe. A szerelméért viszont kockáztatnia kell, és vállalnia a veszélyt, amely nagyobb árat kíván tőle, mint eddig bármi. 



~○~ Véleményem ~○~

A történet egy nagyon érdekes koncepcióra épít: a királyi család női tagjait a házasságukkor sterilizálják, így kénytelenek béranyákat vásárolni, hogy megszüljék a következő királyi generációt. Ezeknek a béranyáknak választásuk nincsen, gyermekként megvizsgálják őket, és akik képesek kihordani egy királyi gyermeket, azokat elviszik egy ideiglenes intézménybe, ahol megtanulják, amit egy udvarhölgynek tudnia kell, valamint a mágiára is. Mindez jól hangzik, csakhogy mindezek végén egy aukcióra viszik el azokat, akiket alkalmasnak ítélnek rá/sikeresen levizsgáznak és ott szó szerint elárverezik őket. Ekkor már nevük nincsen, mindenki egy sorszámot kap. A nevüket soha senki nem tudhatja meg, különben súlyos következményei vannak. 

Vagyis gondolom én, hogy súlyos következményei vannak, ugyanis soha senki nem mondja el, hogy mi történik azokkal, akiknek elmondták a béranyák a nevüket. Gondolom, kivégzik őket, csak épp azt nem értem, hogy miért. Mégis nagyon érdekes ez a dolog, nem hiába akartam annyira elolvasni. 

Ami miatt viszont nagyon kiakasztott ez a könyv, az a főszereplőnk, Violet Lasting. Eleinte nem voltak nagy problémáim vele, ám ahogy haladtam a történettel, egyre inkább azt vettem észre magamon, hogy örülök, hogy nem áll velem szemben, máskülönben nagyon helyben hagynám. Egy ostoba, hisztis, önző liba. Sajnálom, tényleg sajnálom, hogy a nevét eltörölték, meg azt is, hogy EGYETLEN EGYSZER kapott nyakörvet a nyakába. Amúgy meg arany élete volt a lakosztályában, pláne, ha összehasonlítjuk az életét a többiekével. Bármilyen bálra mentek el, soha nem volt megbilincselve, vagy hozzákötve a a Hercegnőhöz, nem kellett olyan dolgokat viselnie, amely miatt valakinek a tuljadonának kellett éreznie magát. Nem alázták meg a tömeg előtt, sőt, pont, hogy az ügyességét dicsérték (még akkor is, ha az úgy hangzott, hogy a Hercegnő milyen jól tette, hogy őt vásárolta meg). Aztán elkezd hisztizni azon, hogy senki nem tudja a nevét. Számoljunk csak: Raven, Ash, Lucien, Dr Blythe, Annabelle. Hm, szóval senki. Azon megsértődik, amit Dr Blythe csinál, de amit Annabelle, azzal nem foglalkozik. Holott mindkettő csak a dolgát végzi és a Hercegnő utasításait hajtja végre. Mi a különbség a kettő között? Talán a nagy SEMMI? Oh, és a nyakörv. Egyetlen egyszer kellett felvennie, akkor is megmondta a Hercegnő, hogy azért, mert mindenkinek kell hordania. Ám onnantól kezdve nem kellett neki. Sőt, míg Raven kapott egy bilincset is, addig ő nem. Amíg mindegyik béranya a mestere mellett kellett, hogy legyen, addig ő elmehetett romantikus légyottokra. Tényleg annyira szörnyű lenne az élete? Igen, tényleg sanyarú sors jutott neki, de nem annyira, mint bármelyik másik társának. 

Ám a világ, amit felépített, még így hiányosan is, de nagyon megszerettem. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy létezik mágia, csak három féle varázslatra képesek. Hogy a királyi családok női tagjai miért nem képesek gyermeket szülni. Hogy a szegényebb negyedek leány tagjai miért képesek rá, és miért képesek a varázslatra. Hogy csak egy fiú és egy lány érkezhet a családba. És a többi lrdekesség már mind-mind spoiler, úgyhogy azokat nem fejtem ki. 

~○~ Szereplők ~○~

Violet Lasting : Nem fejtem ki újra, fent leírtam: utálom, mint a fene. 
Ash Lockwood : Nagyon kevés üres férfi főszereplőről olvastam eddig - vagy nagyon kevés tűnt csak fel -, de Ash tökéletes példa az üres karakternek. Semmit nem tudok róla elmondani, csak annyit, hogy jól néz ki. Tökéletesen megírva Violet-nek. Épeszű ember nem szeret bele. Remélem, Garnet nem fog beleszeretni az írónéni szerint. 
Tó Hercegnője, Pearl : Legjobb karakter az egész könyvből! Oké, tudom, hogy gonosz...nak tekinthető, de nekem nagyon nem az. Sokkal szívesebben olvastam volna a történetet az ő szemszögén keresztül, hisz egy nagyon érdekes személynek ismertem meg. Egy-két dolgot leszámítva a lányaként tekint Violet-re, akit sosem hív a sorszámán. Igazából senki nem szólítja a sorszámán, pedig arra számítottam. Sajnáltam, amikor a történetét mesélte Violet-nek, bár azt egy kicsit furcsállottam, hogy Garnet-ről konkrétan lemondott. 
Garnet : Nagyon keveset szerepel a Hercegnő fia, és amikor mégis jelen van, botrányos a viselkedése. Én mégis imádom, ő a másik kedvenc karakterem a történetből. Nem nagyon ismerhetjük még a személyiségét, úgyhogy nagyon kíváncsian várom, mit hoznak ki belőle. Remélem, nem azt, hogy beleszeret Violet-be, mert violaszínű a szeme. 
Lucien : Bárki mondhat bármit, nekem egy az egyben Cinna. És hiába férfi Lucien is, akkor is egy öreg nőként láttam magam előtt, aki 60 éves, 130 kg, tömény ősz a haja, ráncok borítják a bőrét, bottal jár, és 150 cm. Nem volt rossz karakter, de Cinna-t sokkalta jobban szerettem. Lucien meg fura volt nekem. 

~○~ Összegzés ~○~

A szemszög kegyetlen rossz választás volt, még Raven szemén keresztül olvastam volna szívesen a Hercegnőén kívül. Violet számomra egy borzalmas személy A történet mégis arra sarkall, hogy folytassam, ne hagyjam abba az olvasását és fedezzem fel minden sarkát. Kérdéseim valának, amelyek nem hagynak nyugodalmat nekem, amíg mindre választ nem kapok. 
Történet : 4/5 - A pontlevonás azért jár, mert egy kicsit hiányosnak érzem a világ eredetét. Értem, hogy nem szabad mindent az első kötetben elárulni, de ha egy idegen társadalmat akarunk behozni az emberek tudatába, akkor azt azért kicsit részletezni kellene. 
Szereplők : 1,5/5 - Az a másfél pont csak és kizárólag a Tó Hercegnőjének és Garnet-nek köszönhető. Mindenki más közömbös, vagy eltakarodhat a szemem elöl. 
Borító : 3,5/5 - Szép, szép, de ennek jobban örültem volna. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése