II. Nagy Nyári Read-A-Thon #2: R. A. Salvatore: Otthon

Sziasztok!

A Nagy Nyári Read-A-Thon második könyvével pár órája végeztem, így a kitűzött ötből már csak három kell. Ebből kettő Agatha Christie. Azt hiszem, a kívánt legalább három könyv teljesíthető. Viszont második könyvnek én R. A. Salvatore: Otthon c. könyvét választottam, amely mind a Sötételf trilógiának, mind a Drizzt legendája sorozatnak is az első része.




Fülszöveg

Mélyen az Elveszett Birodalmak földja alatt egy másik világ rejtőzik. Ez Mélysötét, ahová soha nem hatolhat le a fenti nappalok fénye, ahol mit sem érnek a felszínlakók erényei, ahol a legnemesebb lovag is csupán préda lehet. De itt, az elmondhatatlan borzalmak világában is kitűnik egy nép, mely kegyetlenségével felülmúlja a sötétség lényeit. A drowk, egy valaha tündöklő faj elátkozott és elkorcsosult fattyai építették Menzoberranzzan városát, Mélysötét torz ékkövét. Életüket át- meg átszövi az intrika, melynek nem ritkán egész családok esnek áldozatul. Ebbe a könyörtelen világba születik Drizzt Do'Urden, hogy félredobva szégyenteljes örökségét, minden idők legnagyobb hősévé váljon. Addig azonban nem csupán e különös vidék szörnyetegeivel kell megküzdenie, de önmagával is…

Vélemény

Történet legelején pontosan megtapasztalhatjuk azt, amit a fülszövegben is olvastunk. Ugyanis a Do'Urden ház épp lecsapni készül a DeVir családra, mindeközben a Do'Urden háza nagyasszonyanyája épp vajúdik. Igen. Drizzt-tel. A történet legelején főhősünkről még a nemét sem tudják. Nem tudtam, mikor tűnik fel hősünk, aztán amikor megszületett a baba és mondták, hogy Drizzt, egész hangosan felkiáltottam. Mindenre számítottam, de erre nem. Szóval a történet egy ütős kezdéssel operál. És milyen a folytatása?

Kiváló. A szemünk előtt cseperedik fel Drizzt, megismerjük társadalmának hierarchiáját, a férfiak és a harcosok feladatát, és azt, hogy mi történik akkor, ha valaki nem az elvárt hitet és nézeteket vallja. Történetileg az én kedvenc részem az akadémiai volt, hisz Drizzt ott kezdett el ismerkedni a valósággal. 

A fantasy a kedvenc műfajom, ám némelyik tud sok lenni. Egy teljesen új világot mutat be, a világának a történelmét, etikettét és hierarchiáját pedig egyszerre akarja lenyomni az olvasó torkán. Sokszor emiatt valaki vagy visszafordul, vagy nagy nehezen végigszenvedi. Itt szerencsére nem ez van. Drizzt-tel együtt tanulja meg az olvasó, hogy ebben a világban kinek mi a feladata, hogy hogyan működik a világuk, mi vezetett el idáig és mindközül a legfontosabbat; soha, senkiben nem bízhatsz. 

Amiről még szívesen olvastam, azok a főszereplő és kapcsolatai. Drizzt nagyon aranyos volt, és amikor találkozott a kegyetlen valósággal, vagy ahogy próbált bízni saját családja tisztaságában... De sajnos, nem minden történhet úgy, ahogy szeretnénk és olyankor nagyon szurkolunk Drizzt-nek. 

Szereplők

Egyik nagy kedvencem Drizzt. Ő a legtisztább karakter. Gyermekien naiv, kezdetben mindenkiben megbízik. A sok kegyetlen drow között olyan volt, mintha egy burokban nevelték volna fel, holott ez csak félig igaz. Az értelmetlen gyilkolást hírből sem ismeri, minden egyes halott után az ő lelkéből is leválik valami. Nagyon kedvelhető karakter, ám idealizmusa miatt idegesítő is lehet - olvasótól függ. 

Akit még nagyon szerettem Drizzt mellett, az Zaknafein. Ő az apa figura Drizzt életében, egy olyan világban, ahol nem számít az apád. Hasonló nézeteket vall, mint Drizzt, mégis dolgozik benne a drow vér, ami pedig igényli a gyilkolást. Nem szereti elvenni mások életét, de a saját élete érdekében kénytelen. 

Érdekes módon még Masoj-t is megkedveltem, az Arcnélkülivel egyetemben. Masoj valahogy lazább volt, mint általában a drow férfiak és sokszor mosolyogtam rajta. de hasonló volt nekem Dinin is, Drizzt bátyja. Az elején még egy nagyon laza figuraként jelenik meg, ám amint átlépünk az akadémiai évekre, kicsit már felelősségteljesebben viselkedik, bár az általános lazasága így is megmarad. 

Vierna volt az egyetlen főpapnő, akit szintén megkedveltem. Ellentétben Briza-val, nem igénye a folytonos büntetés, egyszer talán még meg is bánta. őt egy kicsit jobban is megismerhetjük, a kapcsolatát Drizzt-tel mindenképpen. 

Sok barátomtól kaptam már meg, hogy morbid vagyok, de nagyon csúnyán. Ezért lehet nem meglepő, hogy ami a legjobban megfogott ezzel a könyvvel és ami nem verte ki nálam a biztosítékot, az a kegyetlenség. Ha ebből felnőtt színezőt készítenének, vörösön és feketén kívül más szín nem is kellene, mert vagy minden fekete, vagy mindenhol vér van. És ez nekem nagyon tetszett. És mi az oka a gyilkolászásnak? Valójában semmi, mert ha nem támadnák egymást folyton hátba, akkor egy hasonló társadalmat tudnának kiépíteni, mint bármelyik másik faj, de akkor meg nem rettegnének tőlük. És nem lehetne gyorsabban feljebb lépkedni a ranglétrán. 

Összegzés

Ez egy remek sorozatkezdő kötet. Lassan és emészthetően ismerjük meg a világról az alapokat. Azt már az elején el tudjuk dönteni, hogy kivel szimpatizálunk és kivel nem. A kapcsolatok is igen érdekesre sikerültek számomra, kétségkívül ezek visznek engem tovább a sorozatban. Arra viszont nagyon kíváncsi, hogy mi a drow-k igazi történelme. Egy dologban nagyon reménykedek. Valaki végre fogja azt a drágalátos, gyönyörűséges, TETVES ostor és megöli vele Briza-t. Na? Valaki? Drizzt?

Történet : 5/5 - Csak ismételni tudom magam: hibátlan világépítés, remek történetvezetés és érdekes írásmód. Pontosabban gyönyörű szép. Még a helyesírási hibákat is megbocsájtom érte. 

Szereplők : 5/5 - Szerencsére nem mindenki fekete vagy fehér. a legtöbben feketék, néhány alakba társul szürke, ritkán pedig piszkosfehérek. Jól vannak kidolgozva és nem akartam mindenkit megölni benne. Csak egyet. Egyre meg dühös vagyok. 

Borító : 5/5 - Nagyon jól átadja a történetet és rajta van Guenhwyvar is! Hát ez nem elég ok?