2016. július 28., csütörtök

Nyári Read-A-Thon #1: Sarah MacLean: A hódítás tíz szabálya (A csábítás kilenc szabálya #2)

Sziasztok!

Minden év nyarán Ariel Bessett megrendezi a BookTube-A-Thon-t (vagyis én az ő kezdeményezését szoktam látni). Idén viszont két magyar blogger, Nancy és Abstractelf úgy döntött, hogy ők is megszervezik a sajátjukat, amin bárki részt vehet. Először is, lássuk a szabályokat.

Az egész 2016. július 25. 0:00 és 2016. július 31.23:59 között esedékes.
Egy hét alatt annyi könyvet elolvasni, amennyit csak bír a kedves Olvasó na gyerekek, ezért ne olvassatok történelmi romantikust! Mindjárt kitérek erre is.
De persze az olvasás nem olyan egyszerű, 5 kis feladat is el van bennük bukva. Az 5 szempont pedig a következők:

1. Egy regény, amelynek borítóján található zöld és/vagy sárga szín
2. Egy regény, amely nyáron játszódik vagy szerepel benne nyaralás
3. Egy már olvasott könyv újraolvasása
4. Egy könyv elolvasása a szervezők kedvencei közül (a 6-ból 1-et kell választani)
opciók: Abstract: a) Rene Denfeld: Az elvarázsoltak
b) Patrick Ness: Kés a Zajban
c) Catherynne M. Valente: A lány, aki körülhajózta Tündérföldet
Nancy: a) Michelle Hodkin: Mara Dyer eszmélése
b) Stephenie Meyer: A burok
c) Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods
5. Szabadon választott/ Wild Card

Én kettőt tervezek hozni, de ha Erdélyben lesz internet, akkor valószínűleg egy harmadikat is tudok majd hozni. Vagy ha holnap már be is fejezem a második könyvet, akkor is várható egy harmadik. 

Akkor hát lássuk az első választásomat, amely a 2-es ponthoz, vagyis egy nyáron játszódó regényhez passzol. Ami nem mellesleg az egyik kedvenc első kötetemnek egy kellemes kis folytatása.


Fülszöveg

„Lord ​​Nicholas maga az eszményi férfi! És a szemei, drága Olvasóink, a szemei! Olyan gyönyörű kékek!” – Gyöngyök és pelerinek, 1823. június

Amióta a népszerű női magazinban megjelent a hír, hogy Lord Nicholas St. John még a facér férfiak táborát gyarapítja, azóta folyamatosan üldözi őt az összes előkelő hajadon hölgy.
Egy időre elutazik, hogy megszabaduljon tőlük, ám ekkor nagy igyekezetében éppen kinek az útjába keveredik? Egy önálló és határozott nő elé, aki ugyanakkor a leggyönyörűbb is, akit valaha látott.
Lady Isabel Townsend egy léhűtő szerencsejátékos nemes lánya. Túl sok titkot őriz, a pénznek viszont valójában nagyon is híján van. Bár már hozzászokott ahhoz, hogy gondot viseljen magára, apja halála miatt ezúttal segítségre szorul: meg kell védenie a kisöccsét megillető jogokat. A jóképű és tájékozott Lord Nicholas megoldást jelenthetne minden problémájára.
Ám a ladynek roppant elővigyázatosnak kell lennie, kerülnie kell minden meggondolatlanságot – például, hogy piszkosul, szenvedélyesen beleszeressen valakibe.

Véleményem

Ralston márki és szerelembe esése minden szempontból kétséget kizáróan az első helyre ugrott. A kinézete már okot ad arra, hogy az ember beleszeressen (pláne ha pont a zsánere), a szoknyapecér tulajdonságától eltekintve pedig tényleg a legjobb partinak számítana manapság is. Soha nem voltam még féltékeny egy szereplőre sem, de Callie-re olyan szinten féltékeny voltam, amit soha nem tudtam elképzelni magamról. Ezért is tekintettem érdeklődve Lord Nicolas St. John történetére.

Féltem kicsit tőle, hogy Nicolas teljesen olyan lesz Gabriel, Isabel pedig mint Callie. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Igen, Nicolas valamennyi tulajdonságában osztozott fivérével, de mégis egy másik, különálló személy volt. Kicsit furcsa volt, hogy az első részben ugyebár kiderültek a titkok a St. John famíliáról, itt pedig még csak azért is bővítették a dolgokat. Először zavarónak éreztem, hogy minek kellett ezt így, aztán pár oldallal később rájöttem, hogy tényleg van értelme annak, hogy ott van. Hisz Nick sokkal sérülékenyebb, mint a márki. Nick aranyossága kiütötte nálam az aranyosságmérőt azzal a sok bizonytalansággal, ami pedig Gabriel-nél hiányzik. Mármint ő is aranyos, de ég és föld a különbség. A bizonytalanság pedig teljesen hiányzik. 

Isabel sem volt teljesen olyan, mint Callie. Callie az első részben fokozatosan ébredt rá arra, hogy ő mit akar csinálni és nem szabad engedni senkinek, hogy eltántorítsa céljától. Isabel már a kezdet kezdetén tudja, hogy mit akar és nem hajlandó senkinek behódolni. Tekintve, hogy rögtön a találkozásukkor kiderül, hogy mit akar Isabel Nicolas-tól, így ezt nem tekintem spoilernek, csak egy aprócska kis viccnek. Minden lány arról győzködi Isabel-t, hogy az újságban szereplő Lord Nicolas-t hódítsa meg magának, azzal minden gondjuk megoldódna, ám Izzy egy más megoldást talál, hála a lordnak. Fel akart adni egy levelet, amiben a régiség társaságot felkérte, hogy valakit küldjenek hozzá, aminek, minő véletlen, Nicolas is tagja és akibe véletlenül belebotlik. Rögtön nem a magazin jut eszébe, hanem a régiség kereskedő. Amiben viszont nagyon hasonlítanak (és ahogy látom, ez mindhárom lány közös pontja), az az, hogy fel van vágva a nyelvük. Ám amíg Callie körmönfontan fogalmaz, addig Isabel nyersen és őszintén fejezi ki magát. 

Annak pedig külön örültem, hogy Callie és Ralston is visszatért és jaj de imádom őket még mindig együtt. A legjobb könyves páros valaha!

De ez a folytatása, így beszéljünk arról.

Olyan folytatást még nem olvastam, ami különálló történetnek számít, így viszonyítási alapom ebből a szempontból nincs (kivéve ha nem számoljuk a Bane krónikákat és én amondó vagyok, hogy ne tegyük, ne számoljuk bele), de azt kell mondom, hogy a könyv tartotta a színvonalat. A történet még mindig szórakoztató, érdekes, habár a csavarok könnyen kiszámíthatóak (a sorozat egyetlen gyengéje), a karakterek még mindig kedvelhetőek és azért valamilyen szinten hitelesek is, a cselekmény még mindig nem arra épít, hogy akciódús legyen és ez még mindig nem hiányzik a sorozatból és az erotikus jelenetek még mindig nagyon... erotikusak. Ezt máshogy nem lehet kifejezni. 

Ami viszont nagyon idegesített, az Isabel kettős személyisége. Eskü, az a lány beteg. Nagyon kedvelem még mindig, de azért néhány baráti saller valaki igazán kioszthatott volna neki. Az egyik pillanatban még Nick lábai előtt hever, a másikban pedig rimánkodik, hogy mennyire gonosz, amikor mindenki más meg az ellenkezőjét állítja. Teszem hozzá, hogy olyan nők, akiknek már volt tapasztalata férfiakkal. Attól függetlenül, hogy 24 éves, férfiak szempontjából tapasztalatlan és nem tudom, hogy mit tesz az, aki tapasztalatlan valamiben és jó tanácsokat adnak neki, de én hallgatok rájuk, mert valószínűleg, jártasabbak a témában, mint én. 

Összegzés

A hódítás tíz szabálya méltó folytatása a trilógia első részének. Jobban megismerhetjük Nicolas St. John-t, ami őszintén szólva nagyon nem baj. Az első részben csak egy kisebb kapargatás volt a felszínen, de igazán kiismerni a lordot itt lehetett. Mellé egy olyan női társ szegődött, aki makacsságával és sokszoros ostobaságával is kedvelhető. Érdekes helyzetek itt is adódnak, amit nem akarsz kihagyni, hidd el nekem. Nem szokásom hazudni. 
Történet: 5/5 - Igaz, hogy sokkal többet nem kaptam az eddigi történethez, de annál jóval többet, mint amennyit vártam tőle. És mindezt úgy, hogy az első rész az egyik legnagyobb kedvenc könyvem, a harmadik részre pedig azóta kíváncsi vagyok, hogy tudom, kik lesznek összeboronálva és azt akarom végre olvasni. Hah, csak érjek a második könyv végére, azonnal azt fogom elkezdeni olvasni. 
Szereplők: 4/5 - Egyedül Isabel kettős személyisége volt az, ami nagyon zavart, de amúgy meg elkap mindig a fangörcs Nick és Isabel kettősén. Nem verik Gabriel és Callie duóját, de közelben vannak. Ezenkívül Rock is irtó cuki, meg a felnőtt nők, ahogy kislányokként viselkednek. Garantáltan nem tudod levakarni majd a vigyort a képedről. :D
Borító: 5/5 - Most jöttem rá arra, hogy Isabel ruhája miért vörös a képen! Meg, hogy az egész trilógia borítóin lévő lányok festmények... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése