Mikor kitaláltuk a Kis Könyves Bloggerekkel, hogy a műfajok kavalkádját megcsináljuk, azon gondolkoztam, hogy én ugyan melyik műfajról írnék szívesen. Sok YA és NA könyvet olvasok, de egyik sem az igazi a számomra. A romantikussal szintén hadilábon állok, hisz amiket általában megfogalmaz, annyira fel tudnak húzni. Akkora hazugságok és sokan sajnos el is hiszik őket. Így nem gondoltam jó ötletnek. Aztán rájöttem, hogy A Nagy Ő számomra egyetlen egy műfaj, beszéljünk akár könyvekről, filmről vagy játékról: a fantasy. Gyerekkorom óta rajongok az ilyen dolgokért, így hallgatva a belső hangokra (vagy belső istennőre, kinek mi, ugyebár), én is írogattam egy picikét.
Mi is az a fantasy?
A fantasy eredetileg nem tartozott egyik irodalmi csoportban
sem, nagyon sokáig nem is készültek ilyen történetek. Korábbi próbálkozások
voltak, akár a külföldi, akár a hazai irodalmat nézzük. Az egyik legrégibb
ilyen mű Az arany virágcsép E. T. A. Hoffman-tól, amelynek eredeti megjelenési
éve 1814. A magyarok közül az egyik legkiemelkedőbb Vörösmarty Mihály nevéhez
fűződik, ami a Csongor és Tünde. Ekkoriban azonban még ritkaság számban adtak ki
fantasy témájú könyveket, ám a XX. században elkezdett nőni irántuk az
érdeklődés. A század elején már kezdtek ezek a történetek megmutatkozni. Robert
E. Howard és H. P. Lovecraft már egy új irodalmi műfaj felé kacsintgatott,
amely ekkor még csak gyerek cipőben járt. A nagy áttörés a XX. század második
felében történt, amikor is C. S. Lewis, Michael Ende és J. R. R. Tolkien
jelentek meg a nagyvilág előtt. A húzóerő Tolkien Gyűrűk Ura trilógiája volt,
amely a mai napig szűnni nem akaró érdeklődésnek örvend. Így nem is csoda, ha
sok más fantasy könyvben találunk hasonló dolgokat a trilógiával, hisz a Gyűrűk
Ura lett a műfaj etalonja.
Az ilyesfajta történetek leginkább mitikus, kitalált
világokban játszódnak, ahol a jó és a gonosz küzd meg egymással, illetve világtól
függően a karakterek különböző erővel bírnak. Általában a középkorban történnek
meg az események, ami nem is csoda, hisz az írók nagyon sok mindent használnak
fel az ókori vagy a kora-középkori mítoszok és eposzok történeteiből.
A fantasy alműfajai
High fantasy: Az ilyen történetek általában egy teljesen
kitalált, részben vagy teljesen idealizált világban, vagy pedig egy „másodlagos”
világban játszódnak. Az ilyen könyvek általában nagy terjedelműek, hisz a
világot is az alapoktól kell megismertetni az olvasókkal. Ezek talán a
legkidolgozottabb történetek. Nem olyan rég vittek TV-re egy ilyen témájú
könyvsorozatot Shannara címen.
Dark fantasy: *kedvencem* A dark fantasy-ben szerepelnek az
igazán megborzongató történetek, nem hiába; itt a fantasy-t keverik horror
elemekkel. Kiemelkedő alkotó: H. P. Lovecraft.
Epic fantasy: Akik szeretik a happyend-et, inkább ilyeneket
olvassanak. Egy magasztos cél vagy akár elv elérésén nyugszik az egész
alaptörténet, és szinte mindig pozitív lezárással rendelkezik. Ilyen például
Patrick Rothfuss: A királygyilkos krónikája is.
Heroic fantasy: A heroic és az epic fantasy nagyvonalakban
hasonlítanak egymásra, a különbség talán csak annyi, hogy a heroic fantasy-ben csupán
egyetlen egy ember áll, aki a céljaiért küzd. Peter V. Brett: Démon-ciklusa
például egy remek heroic fantasy.
Urban fantasy: Szerintem a fiatalok körében ez a legnépszerűbb.
Az ilyen történetek a mai világban játszódnak és a mágia vagy a mitikus lények
nagyjából jelen vannak, de rejtve. Ha már felhoztam a Gyűrűk Urát, akkor ide
nyugodt szívvel mondhatom sokak gyerekkorának meghatározó élményét, a Harry
Pottert J. K. Rowling-tól.
Hard fantasy: Az ilyenfajta történetek főszereplői leginkább
harcosok, akik kardokkal vagy a saját öklükkel harcolnak. A mágia itt inkább
negatív elemként van használva, tehát az ellenfél, akit hősünknek le kell
győznie, rendelkezik valamilyen természetfeletti erővel. Játszódhat akár az
ókorban, akár a középkorban, de még kitalált világba is megalkotható. Brandon
Sanderson: Ködszerzet sorozata is ilyen.
Law fantasy: Az egyik legrealistább műfaj. Ugyanis, igaz,
hogy a kitalált világ és a mi világunk nem ugyanaz, de történetileg hasonló,
sokszor észre sem vehető a különbség. Valamint az is igaz, hogy a mágia meg
hasonló fantasy elemek megjelennek, de annyira a háttérbe olvadnak, hogy az
olvasó egyszerűen teljesen természetesnek veszi. Ez talán tekinthető a high
fantasy ellentéteként is. Egy mindenki által ismert könyv- és TV-sorozatot
tudnék ide mondani: a Trónok harcát, vagy más néven a Tűz és Jég Dala, George R.
R. Martin-tól.
Tudományos fantasy: Tőlem ez áll a legtávolabb. Itt a sci-fi
és a fantasy elemeit az író keveri.
Történhet a cselekmény a Földön, valamilyen
bolygórendszerben, de az űrben is. Másodlagos tudományos magyarázatot tartalmazhat,
de nem szükségszerű, inkább csak kellék. Az egyik legismertebb mű a Star Wars.
Akármennyire a legkevésbé kedvelt műfajom, de a Star Wars az Star Wars.
Történelmi fantasy: Ez a legreálisabb fantasy. Míg a law
fantasy-ben a világ kitalált, addig itt a valós korból emelnek ki egy
történelmi időszakot és a történet cselekménye ott játszódik. Ez általában -,
mint a legtöbb fantasy esetében – a középkor. Az időszak mellett valós
eseményeket is átvehet és egy kevés mágiát vagy mitikus elemet tartalmaz. Ilyen az én egyik kedvenc sorozatom is, Diana Gabaldon-tól az Outlander.
Steampunk fantasy: Szerintem ez az egyik legkevertebb műfaj. A történelmi és a tudományos fantasy elemei találkoznak és mindezt megfűszerezik egy kis gőztechnológiával. A fegyverek elérhetik, de akár túl is tehetnek a manapság használt fegyvereken. Ez viszont csak egy adott korra jellemző, amely a XVIII. század elejétől a XIX. század végéig tartott. Az egyik legismertebb könyvsorozat, amelyből film is készült az Az Úr sötét anyagai ciklus Philip Pullman-tól. Igaz, hogy gyerekmese, de az idősebb korosztály is nyugodtan a kezébe veheti. A műfaj hasonló a steampunk sci-fi-hez, de a kettő nem összekeverendő!
Steampunk fantasy: Szerintem ez az egyik legkevertebb műfaj. A történelmi és a tudományos fantasy elemei találkoznak és mindezt megfűszerezik egy kis gőztechnológiával. A fegyverek elérhetik, de akár túl is tehetnek a manapság használt fegyvereken. Ez viszont csak egy adott korra jellemző, amely a XVIII. század elejétől a XIX. század végéig tartott. Az egyik legismertebb könyvsorozat, amelyből film is készült az Az Úr sötét anyagai ciklus Philip Pullman-tól. Igaz, hogy gyerekmese, de az idősebb korosztály is nyugodtan a kezébe veheti. A műfaj hasonló a steampunk sci-fi-hez, de a kettő nem összekeverendő!
Ezek talán a legnépszerűbb fantasy alműfajok manapság. Nagyon-nagyon-NAGYON sok alműfaj létezik, nem is tudtam volna mindet hozni. Úgy meg pláne, hogy néhányat közülük nem is ismerek, vagy simán mehet egy másik, már felsorolt alműfajhoz. Hogyha szeretnék jobbnál jobb fantasy témájú könyvekkel megismerkedni, tudok ajánlani egy jó oldalt. Igaz, angol nyelvű, de aki nem beszéli a nyelvet, az is bátran nézelődhet rajta: http://bestfantasybooks.com/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése