Sziasztok!
Hétfőn elutaztam Komáromba egy ismerősömmel az ismerőséhez, és aznap este rám írt barátnőm, hogy kaptam egy díjat. Nagy, összezavarodott szemekkel nézek, hogy WTF, hisz kihíváson nem veszek részt. Elküldte a karcot, miszerint S. Bea jelölt engem a Liebster Blog Díjra. Egyszerűen köpni-nyelni nem tudtam. Ezúton is köszönöm neki!
A díjról
A kezdeményezés Németországból indult, amelyet bloggerek adják egymásnak. Leginkább azt szeretnék vele elérni, hogy az olvasók jobban megismerjék a bloggert, illetve megtudják azt is, hogy ő kiket olvas, és kiket ajánl olvasásra. Éppen ezért van egy marketing háttere is, hiszen a blogger tovább is adja a díjat, nemcsak megkapja. A liebster szó jelentése egyébként kellemes, értékes, legkedvesebb, amely utal arra, hogy az odaítélő szívesen jár vissza az adott blogra, és éppen ezért is ajánlja. Fontos megemlíteni azt is, hogy a lánclevelekhez hasonló módon terjed, és a jelölés során nincsen semmilyen tartalmi megkötés. Nemcsak könyves, filmes blogok kaphatják meg, hanem ugyanúgy oda lehet ítélni egy kismama blognak, vagy akár egy gasztroblognak. A jelölésekkel is elárulja egy blogger magáról, hogy melyek azok a területek, amelyekről szívesen olvas. A Liebster Blog Award-ot egyébként nem kötelező továbbadni, de felesleges megszakítani a láncot, hiszen ez mindenkinek elismerést jelent, és ha valami tetszik, akkor dicsérjük meg nyugodtan. Díjat adni.
Szabályok
- Írd meg, hogy kitől kaptad a díjat, linkeld be a posztodba a blogját!
- Írj 10 olyan dolgot magadról, ami nem köztudott!
- Válaszolj a jelölő személy által feltett kérdésekre!
- Nevezd meg az új jelölteket és tegyél fel tíz kérdést nekik!
- Értesítsd a blogokat arról, hogy díjat kaptak tőled!
Nos, akkor, amit eddig szerintem nem igazán mondtam:
Szeretek játszani, csak sajnos sok lehetőségem nincs. Van egy PS3-unk, de azt az utóbbi időben be se lehetett kapcsolni. A bátyám megígérte, hogy mivel neki van állandó fizetése, vesz majd egy PS4-et (ha már a 3-at én vettem). A kedvenc játékaim pedig a Spyro, Mortal Kombat és Tekken. De egy rakat másik játékot is ki akarok próbálni (hála a TheVR-nak és a GameDay Irodának).
Négy macskánk és két kutyánk van. Az egyik kutyánk, a legidősebb halva született. Anyámmal nagyon szerettük az Animal Planet-et ANNO, és mikor hazaért, meglátta a halott a kutyát és gondolt egyet, ennél halottabb úgyse lesz, és a műsorokban látott szívmasszázst alkalmazta. Azóta a kutya csak azért nem lóg ki anyám hátsójából, mert kicsi. A testvére kiskorában úgy aludt egyszer, hogy azt hittem, halott. Felvettem, azt hittem, arra magához tér, de semmi. Zokogtam anyumnak, mire a kutya felkapta a fejét. Nem tudom megmondani, hogy melyikünk volt nagyobb zavarban. Illetve ugyanezt a kutyát riasztotta fel VISÍTVA mostohanagymamám álmából és mindkét kutya azóta fél tőle. :D
A macskagyűlölők azzal szoktak jönni, hogy a macska egy független állat és nem hűséges. Egy történettel mindig meg tudom őket győzni. A kis Hamukámat, aki a mai napig a világ legjobb macskája, mikor anyum elkezdte etetni, én pedig csak a kapun léptem be, csapot-papot otthagyva rohant elém és üdvözölt. Szinte minden egyes alkalommal. Mikor egy fertőzött kullancs megcsípte, nem lehetett hozzáérni, annyira fájt mindene. Állni meg ugrani sem bírt, ettől függetlenül botladozott utánam a szobámba (beteg macskának nem kis távolság) és fel akart ugrani az ágyamra, de nem tudott. Anya felrakta (én szabályosan zokogtam a tehetetlenségtől) és a szokásos helyén összekucorodott. Ez volt pénteken, vasárnap reggel azzal fogadott anya, hogy meghalt a kicsikém. Szerdára újra álmodtam az egész szörnyűséget, azt leszámítva, hogy az álom végére a szívecském meggyógyult. (oké, ez két történet, de egy macskáról szól). Akárhányszor jut eszembe, mindig elsírom magam. Nagyon szerettem és nagyon hiányzik még mindig.
A legjobb barátom egy családapa, akit odahaza utálnak. Egy férfi. Az élettársát már 7 éve ismerem, és rajta keresztül ismerkedtünk meg. Sokszor nem jövök ki jól a nőkkel/lányokkal, így mondjuk nem meglepő a dolog. És egyáltalán nem szeret olvasni. kivéve az erotikus regényeket... vasutas a szentem. ^^ De egyszerűen annyi minden történt velünk szűk négy év alatt, hogy ezt nem tudom, mással is ugyanígy át tudtam volna élni. Sajnos a félreértések végett mindig haverként, vagy ismerősként vagyok kénytelen emlegetni, mert ha azt mondom, hogy barátom, akkor azt sokszor másként értik, ami kicsit rosszul esik.
A való életben nem vagyok ennyire beszédes. Akikkel nagyon jóban vagyok, azokkal nagyon sokat tudok ökörködni, beszélgetni, de az nagyon ritka, mikor valakivel kb. az első szó után meg tudom értetni magam.
Nem szeretem, ha hozzámérnek. Nem vagyok tisztaságmániás vagy ilyesmi, csak egyszerűen nehezen viselem, ha idegenek hozzámérnek. Van olyan barátom, akit szintén nem szeretem, ha akár csak véletlenül is hozzámér. Ez nem attól függ, hogy kedvelek-e valakit vagy sem, egyszerűen nem és kész. A puszi meg még rosszabb. Maximum kézfogás. Haverom kierőszakolta nálam a puszit, szóval kb. ő az egyetlen akitől elviselem. Ha olyan az illető, akkor nem szimplán masszírozom, vagy dörzsölöm az érintése helyét, hanem egyenesen kaparom.
Turizmus-vendéglátás szakos egyetemista vagyok, de nem én akartam ez lenni. Nekem is megvolt a választásom, hogy egyetem vidéken (értsd: BÁRHOL, csak nem otthon és igen, Pest is vidék ebből a szempontból), vagy pedig valamilyen szakképzés, otthon. Én amúgy szakképzésre akartam volna menni, mert ott nem kell annyit tanulni, mint egyetemen és gyakorlatiasabb.De nem akartam otthon lenni, így jöttem Pestre főiskolára, turizmusra.
Nem gyűlölöm a matekot. Az analízis például az egyik kedvencem, csak hát vizsgadrukkos vagyok matekból, és a matek alapú tárgyak ezért nem sikerülnek.
Keresztény katolikus iskolába jártam 12 évig, aminek köszönhetően herótom van bármilyen vallástól. Szerintem még könyvet sem olvastam ebből a témából.
A hobbim a könyvek olvasása mellett a nyelvtanulás és a sütés-főzés. Angolból van egy általános középfokú nyelvvizsgám és ebből is érettségiztem előrehozottan szabadon választható nyelvként. Franciából négy év tanulás után érettségiztem középszinten szabadon választható tárgyként. A japánt hosszabb kihagyásokkal már hét éve tanulom (hosszabb kihagyás=évek) és tavaly megcsináltam az N5-ös szintű vizsgát, ami az alapfoknak felel meg. Sensei szerint évente kell megcsinálnom egy nyelvvizsgát, de sajnos az ideiről lemaradtam. Oroszt egy évig tanultam VOLNA, ha a tanár nem pécéz ki, de olyan szinten, hogy még iskola időn KÍVÜL is piszkált, holott közölte velem, hogy látja rajtam a nyelvérzéket. Egy félévet rendesen bejártam hozzá, aztán további majdnem két hónapot, aztán az iskola közelébe se mentem volna, ha a koli és a suli nem egy helyen lett volna. Aztán ott is hagytam azt az iskolát, más okok végett is.
Akkor nézzük a kérdéseket:
1. Egész életben szerettél olvasni, vagy csak később alakult ez ki nálad?
A legjobb barátom azt szokta mondani, hogy ő az anyja hasából alkohollal a kezében bújt ki. Akkor ilyen alapon én kezemben a könyvvel. Az egész család szeret olvasni. Viszont egyszer megtörtént már, hogy megutáltam az olvasást. És ez az Egri csillagoknak volt köszönhető. Addig az összes kötelezőt elolvastam, azt is... majdnem fél év alatt. Anyáéknak rossz volt nézni, ahogy szenvedek.
2. Könyv vs. film?
Mindkettő. Nem tudom azt modani, hogy csak a Könyv, mert aztán eszembe jut Az Éhezők Viadala, a Gyűrűk Ura, a Harry Potter és máris meghazudtoltam magam. Vagy Poirot. Szóval mindkettő, attól függ, hogy hogyan dolgozzák fel.
3. Klasszikus vs kortárs?
Egyik sem. Már csak azért is, mert kortársat iszonyat sokat olvasok. Oké, szinte csak azt olvasok. Agatha Christie meg sajnos nem klasszikus. Klasszikusból pedig egy Jane Austen könyvet olvastam, az meg borzalmas volt, a főhős végett. Oké, tudom, antihős, de egyszerűen túl ellenszenvesre sikerült az írónőnek. A kötelezőket meg direkt nem mondom, mert azok kötelezőek. Bár az Antigoné egész jó volt. Szóval sok viszonyítási alapom nincs, így nem választok.
4. Kaptál már negatív visszajelzést a blogoddal kapcsolatban? Ha igen, hogy kezelted?
Röhögni fogtok, de sajnos nem. Már ha negatív kritika alatt építő jellegű kritikát értünk. Régen anno a történeteimnél illetve a fordításaimnál kaptam ilyen jellegűt és amit tudtam, azt hasznosítottam is. De azzal, hogy "juj ezdejóóóó" meg társaival igazából nem sokat tudok kezdeni. Megköszönöm és örülök neki, hogy tetszik, mert végülis ez az egyik lényege a dolognak, hogy tetsszen nektek. De ha nem mondja senki, hogy mi a baj, akkor sajnos én sem tudom nagyon fejleszteni a blogot semmilyen irányba és csapongok össze-vissza. Ha pedig a bunkó, alpári stílusú negatív kritikát nézzük... vagy megpróbálok az illetővel kulturáltan beszélni, vagy pedig figyelmen kívül hagyom.
5. Mit gondolsz mitől lesz egy blog jó blog?
Szerintem ez sok mindentől függ. Köztük a blog témájától is. Ha mondjuk egy egészségügyi blogot vezetnék, nem biztos, hogy viccelődnöm kéne. De egy könyves blog esetén ez megoldható, hisz ennek azért nem kell olyan hivatalos hangnemet megütni. Továbbá az is, hogy milyen hangnemben íródik. Fontos, hogy az olvasó is magáénak érezze a dolgot, én ezért próbálom visszafogni magam a káromkodásban. Egy könyves blog esetén például az is sokat segíthet szerintem, ha nem minden poszt spoileres (igen, ezen elég sokszor elesek). Ha nem kaotikusan van megírva, összeszedett és helytállóak a dolgok, illetve ha nem, akkor képes elismerni, hogy igen, ezt én tudtam rosszul. Ilyen ember blogját az olvasó szívesen követi, hisz nincs lenézve a véleménye. Mi lehet még... Az is sokat segíthet, ha nem kétnapi rendszerességgel ír a blogger, hanem mondjuk csak kéthetente, viszont akkor minőséget ad ki a kezéből. Más így hirtelen felindulásból nem jut eszembe. :D
6. Azután is elolvasol egy könyvet, ha már láttad filmben?
Igen. A Futótüzet konkrétan úgy olvastam el, hogy június óta sírt érte a lelkecském, de hát nem tudtam megszerezni az én marhaságom végett. Augusztus végén már annyira hiányom volt, hogy barátommal megnéztük az egyet. És nem bírtam magammal, megnéztük a másodikat is. Onnantól kezdve még jobban el akartam olvasni. Kb. két héttel később megszereztem a könyvet és nem sokkal utána be is fejeztem. Illetve a Harry Potter is úgy volt, hogy sokat kellett várni, talán a negyedik részre a filmből, én meg úgy döntöttem, hogy nekiállok olvasni.
7. Mennyire van rád hatással más bloggerek véleménye egy könyvről?
Nem igazán. Vagyis hazudok, mert ha instabil lábakon áll nálam a könyv, akkor igenis számít. De ha mondjuk megjelenne KMM-től a Burned magyarul végre, és mindenki sipítozna, hogy ez milyen rossz, magasról tojnék a véleményükre, és akkor is kellene. Szóval könyve és története válogatja. De ez szinte bármilyen (molyos vagy blogos) véleményre igaz.
8. Megváltoztatta már egy könyv a világszemléleted valamiről?
Nem. Ahogy olvasom a történeteket, a szüleim és a bátyám hasonló dolgokra tanítottak engem a kezdetektől. Egy könyv viszont volt ami egy hatalmas nagy arcul csapás volt. Ez a No és én. Én is azok közé tartozok, akik elsietnek egy hajléktalan kolduló mellett, holott tudom, hogy nem biztos, hogy önhibájukból kerültek oda ahova. De én akkor is általánosítok. Ez a történet viszont visszarángatott abba, hogy nem igazán kéne általánosítani, semmiben.
9. Mi alapján választod ki a következő szerencsést, amit elolvasol?
Nem tudom. Ami a kezem ügyébe akad. Ha az első pár fejezet nem nyeri el a tetszésem, akkor visszarakom és később újra megpróbálkozok vele. Most viszont két kihíváson is részt veszek, és azok most elsőbbséget élveznek. Oh, és a Book Blogger's Challenge is. Mondjuk most ez élvezi a legnagyobbat, hisz ha jól számolom, akkor még két hetem van a könyvvel, és kissé nehézkesen haladok vele.
10. Szoktál járni könyves eseményekre? (Könyvhét, Könyvfesztivál stb.)
Tavaly sajnos nem jutottam ki egyre sem, a 2015-ös Könyvhetem volt az első. Azóta viszont amikre tudok, eljárok. Most volt az Olvasás éjszakája is, ott is részt vettem
Most jelölnöm kéne, ami nem fog megtörténni. Akiket szerettem volna, ők már kitöltötték, szóval sajnos nálam megszakad ez a a kör. :( De S.Bea posztjában mást is megjelölt, az övét is olvassátok el, illetve magának Beáét is, amit itt érhettek el. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése